A sorozat tagjai

Tankönyvek:

• Matematika 5. (AP-050809)
• Matematika 6. (AP-060809)
• Matematika 7. (AP-070807)
• Matematika 8. (AP-080808)

Feladatgyűjtemények:

• Matematika feladatgyűjtemény 5. (AP-050810)
• Matematika feladatgyűjtemény 6. (AP-060810)
• Matematika feladatgyűjtemény 7. (AP-070808)
• Matematika feladatgyűjtemény 8. (AP-080809)

A tankönyvcsalád legfontosabb jellemzői

• A sorozat megfelel az 51/2012. (XII. 21.) EMMI-rendelet 2. sz. melléklet 2.2.03 matematika kerettanterv az általános iskola 5-8. évfolyamára megnevezésű kerettantervnek.
• A szerzők legalább 20 éve tanítják az általános iskolás korosztályt. A Matematika 5-8. tankönyvcsaládot azon tapasztalataik alapján fejlesztették, miszerint a játékos felfedeztetés nagy öröm a gyerekek számára, és nincs ennél hatékonyabb módszer. Persze, a tanulásnak vannak rögös és fárasztó periódusai is, mégis azt szeretnénk, ha a tanulók gondolkozva, felfedező úton tennének szert matematikai ismereteikre.
• A játékokkal, a tananyagtartalom játékos feldolgozásával a gyerekek motiválása a célunk. Nagy hangsúlyt fektettünk a matematikai fogalmak szemléletes kialakítására, a tankönyv kidolgozott példái többek között ehhez kívánnak segítséget nyújtani. Feladataink egy része a legalapvetőbb fogalmak és eljárások begyakoroltatását szolgálják. A tankönyvek matematikatörténeti érdekességeket is tartalmaznak, valamint az adott témakörrel kapcsolatos internetes kutakodásra is buzdítjuk a gyerekeket.
• Az általános iskola 5–8. évfolyama egységes rendszert alkot, de – igazodva a gyermeki gondolkodás fejlődéséhez, az életkori sajátosságokhoz – két, pedagógiailag elkülöníthető periódusra tagolódik. Az 5-6. évfolyamon a tanulók gondolkodása erősen kötődik az érzékelés útján szerzett tapasztalatokhoz, ezért itt az integratív-képi gondolkodás fejlesztése a cél. A 7–8. évfolyamon elkezdődik az elvont fogalmi és elemző gondolkodás kialakítása is.
• Az általános iskola felső tagozatán egyre nagyobb szerepet kap az elemző gondolkodás fejlesztése, a problémamegoldások mellett a felvetett kérdések igazságának vagy hamisságának eldöntése, a döntések igazolása. A tanulók legnagyobb része ebben a korban jut el a konkrét gondolkodástól az absztrahálásig. Ezért a legfontosabb cél a konstruktív gondolkodás kialakítása, amelyet a tanulók életkorának megfelelően manipulatív tevékenységek elvégeztetésével, az összefüggések önálló felfedeztetésével érhetünk el. Az önellenőrzéssel növeljük a tanulók önbizalmát, a változatos módszerekkel, a korosztálynak megfelelő játékos formákkal kis lépéseken keresztül, természetes módon hangoljuk őket a matematika tudományának befogadására.
• Fontos, hogy a valóságban előforduló problémákra a tanulók meg tudják találni a megfelelő matematikai modellt, azokat helyesen tudják alkalmazni. Fokozatosan alakítjuk ki a matematika szaknyelvének pontos használatát és jelölésrendszerének alkalmazását. Ugyanakkor azt is el kell érni, hogy a matematikában tanult ismereteket a tanulók alkalmazni tudják más műveltségi területeken is.

A tankönyvekhez példatárak készültek.